Folytatódik kitartó vonzalmam a turmixgépes levesek iránt, most viszont nem ékegyszerűségű, hanem egy fokkal, de tényleg csak egy apró fokozattal különlegesebb leves következik. A különlegessége is inkább az alapanyagaiban és nem az elkészítési módjában rejlik.
Sokat elárul erről a levesről az angol gasztromagazinokban fellelhető káosz, ami az elnevezése körül uralkodik. Az eredeti neve Ajo blanco, ami azt jelenti, fehér fokhagyma.
Fokhagyma- vagy mandulakrémleves?
A spanyol elnevezés tehát azt sugallja, hogy ez az alapanyag határozza meg az ételt, pedig tulajdonképpen a fokhagyma csak egy fűszer. A leves fő összetevője a mandula, ugyanakkor van benne még kenyér is. Így aztán hol fokhagymakrémlevesként, hol mandulakrémlevesnek nevezik.
A lényeget tekintve ez tulajdonképpen mindegy: ha van otthon hozzá minden, ezt is ugyanúgy öt percbe kerül elkészíteni, mint bármelyik másik korábban bemutatott nyári turmixgépes levest. A szűk keresztmetszet csupán a blansírozott mandula, de ezt is elég sok helyen lehet kapni, és otthon, kézzel sem nagy ügy előkészíteni. Egyszerűen le kell önteni a mandulát forró vízzel, majd egyenként lehúzogatni róla a héjat.
Szőlő vagy dinnye, mint levesbetét
Mint minden hideg leves, az Ajo blanco is jól behűtve a legjobb. Most szőlőt használtam levesbetétnek, de szoktak bele tenni sárgadinnyét is, legközelebb biztosan azzal fogom csinálni, mert nagyon illik a képbe és a szezonba is. Érdemes a turmixolás előtt félretenni pár szem mandulát is levesbetétnek, úgy még izgalmasabb lesz az állaga.
Fotók: Ács Bori/Sóbors