A polenta nem más, mint egy kukoricadarából és vízből készült köret. Azonban amilyen egyszerűnek hangzik, annyira finom és egészséges. Összegyűjtöttünk pár olyan érdekességet, amitől biztosan megjön a kedved ahhoz, hogy nekiállj gyorsan polentát főzni.
A polentával először siófoki nagyszüleimnél találkoztam. Ők Siófok külvárosában, Kilitin laknak, ez a rész lényegében olyan, mint egy kis falu, a szomszédok folyamatosan átjárnak egymáshoz, viszik egymásnak a finomabbnál finomabb süteményeket. Így van ez nálunk is, ahol a szomszéd nénink mindig hoz valami finomságot.
Egyik alkalommal polentával lepett meg minket, és annyira ízlett, hogy el sem akartam hinni, hogy csak kukoricadara, víz és só alkotja. Persze Mariska néni elmondta a fortélyt is: miután megfőzi a masszát, a kiszaggatott formákat egy kis zsíron lepirítja, attól olyan finom.
Polenta vagy puliszka?
A polenta olasz eredetű elnevezés, de hazánkban inkább puliszka néven ismert. Sokak szerint ugyanaz a kettő, de eredetileg az a fő különbség, hogy míg a polenta készítésénél keményebbre főzik a masszát, korongokat szaggatnak belőle, majd serpenyőben lepirítják azokat, addig a puliszka egy kicsit hígabb kása, amit főzés után már nem sütnek meg. Ma már azonban nyugodtan használhatjuk szinonimaként ezeket a szavakat.
A szegények eledele
A polenta – éppen azért, mert ennyire kevés és olcsó alapanyag kell hozzá – alapvetően a szegények eledele volt. Könnyen be lehetett szerezni hozzá a kukoricalisztet vagy kukoricadarát, és mivel a szegényebbek nem engedhették meg maguknak a drága zöldség- és gyümölcsféléket, kalóriafogyasztással igyekeztek pótolni a vitaminhiányt. Nagyon sokan dolgoztak a földeken, kemény fizikai munkának voltak kitéve az emberek nap mint nap, ezért szükségük volt a kalóriabevitelre.
Variációk
Mára már persze sokat változott az alaprecept, nagyon sokféle módon el lehet készíteni a polentát. Megszórhatjuk sajttal vagy túróval, tálalhatjuk tejföllel, tehetünk a tetejére sült hagymát vagy szalonnapörcöt, de el lehet készíteni édesen is a kukoricadarát, mintha tejbegrízt főznénk. Ha szeretnénk, a kész masszából formázhatunk köröket vagy háromszögeket, amiket serpenyőben még lepiríthatunk, de tepsibe is önthetjük a daránkat, amit húsraguval/zöldségekkel rétegezhetünk. Ha pedig igazi gourmet élményre vágyunk, akkor rakhatunk a masszánkba zöldfűszereket vagy reszelt sajtot még a főzés közben.
Egészségügyi hatásai
A polentának – az ára mellett – nagyon sok kedvező tulajdonsága van. Egyrészt a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják, hiszen nem tartalmaz fehér lisztet, éppen ezért az élettani hatása is kedvezőbb. A kukoricaliszttel készült köretet nyugodt szívvel majszolhatjuk, hiszen a kukoricakeményítőt tartalmazó ételek meggátolják a fogszuvasodást, illetve bővelkednek az E-vitaminban. Ezek mellett sok B-vitamint, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket, rostot, telített zsírsavat tartalmaznak.
A kukorica természetes gyulladáscsökkentőként is ismert, illetve a benne fellelhető vitaminok és ásványi anyagok is rendkívül sokféle jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre: segítik az idegrendszer és az izmok működését, csökkentik az érelmeszesedés és a szívroham kockázatát, serkentik az anyagcserét. Kenyér helyett is érdemes olykor polentát enni, ugyanis fogyasztása csökkenti a savtúltengést, ezáltal pedig gátolja a gyomorfekély kialakulását is.
A polenta egyetlen hátránya, hogy kalóriában gazdag étel, ezért diétázóknak nem feltétlenül ajánljuk, illetve vigyázni kell vele, hogy melegen és hirtelen ne együnk belőle nagy mennyiséget, mert könnyen meg tudja ülni a gyomrunkat.
Ennek ellenére én mégis azt javaslom, hogy próbáljátok ki ezt az egyszerű, de nagyszerű köretet, amelyet egy-két plusz hozzávalóval és ötlettel főétellé lehet varázsolni. Akik még nem ismerték vagy nem próbálták otthon elkészíteni ezt a finomságot, azoknak itt az idő, azok, akik pedig már igen, próbáljanak ki egy új, felturbózott receptet, biztosan nem fognak csalódni. Úgyhogy fakanalakat a kezekbe, vegyük be a konyhát, kezdődhet a főzés!
Fotók: Shutterstock
