Miért lett rágós a hús? A kémia megválaszolja a fontos kérdést

Sági Zsófia 2019. január 4.

A főzés tulajdonképpen kémia, a különböző halmazállapotú anyagokból készül valami más, jó esetben finom dolog. Éppen ezért innen is meg lehet közelíteni a konyhát.

Mitől lesz jó a sült hús? Milyen zsiradékot használjunk? Miért lehet veszélyes a krumplisütés? Be lehet rúgni a kefírtől? A Laboratorium.hu összeállításból kiderül.

Mitől lesz zamatos a sült hús?

A sült húsnak omlósnak és lédúsnak, szaftosnak kell lennie. A sült húsok ízét, zamatát többek az úgynevezett Maillard-reakció befolyásolja. Ennek lényege, hogy a húsban a fehérjék és a zsírok mellett mindig találhatóak cukorszerű anyagok is. 140-150°C környékén a cukrok és a fehérjék reakcióba lépnek egymással, összekapcsolódnak, a hús színe pedig barnássá válik. Az ízeket a zsiradékokban is megtalálható foszfolipidek (vízben is és zsírokban is oldódó vegyületek) kiemelik. A vaj foszfolipid-tartalma magas, így a sütés végén a húshoz adva és a hőmérsékletet lejjebb véve (hogy a vaj ne égjen meg) a sült húsok ízét még ízletesebbé tehetjük.

Olaj vagy zsír? Esetleg vaj?

És ha már a zsírosságnál tartunk, a fűszerek – amellett, hogy ízletesebbé teszik az ételt - csökkentik, lassítják az ételek zsírtartalmának oxidálódását. A leghatékonyabb védelmet a rozmaring, zsálya, kakukkfű, oregánó, gyömbér és paprika mutatja. Nem véletlen, hogy ezek a sült húsok legkedveltebb fűszerei a különböző népek konyháiban. A fűszerek illóolajai a nedvesség hatására elpárolognak és átjárják a sülő húst. Ahhoz, hogy az ételeink íze élvezhető legyen, a zsírok szerepe kiemelkedő.

Ma már rengetegféle zsír, olaj, vaj, margarin kapható, nem könnyű eldönteni, mikor melyiket válasszuk. Mitől függ például, hogy az egyik készítményt inkább salátákhoz ajánlják, míg másokkal magas hőfokon is biztonsággal dolgozhatunk? A zsiradék felhasználásakor talán a legfontosabb szempont, hogy milyen zsírsavak alkotják a trigliceridet. Döntő még az is, hogy melegítésre, hevítésre csak azok a zsírok/olajok alkalmasak, amelyeknek magas a füstölési pontja. A vaj, a lenmagolaj és a tökmagolaj ezért alkalmatlan, az étolajok, a kókuszzsír és a szőlőmagolaj viszont magas füstölési ponttal bír. Természetesen egy omlettet lehet bátran vajon készíteni, de rántott hús kisütésére már nem alkalmas.

sult-krumpli.jpg

Vigyázat az akrilamiddal!

A már említett Maillard-reakciók akár 120 °C-on is végbemehetnek, de 160 °C-on már bizonyos élelmiszereknél képződhet egy veszélyes rákkeltő anyag: az akrilamid. Mit tehetünk ellene? A sült krumpli elkészítésekor például a következőkre érdemes figyelnünk: olajban sütéskor a hőmérséklet legyen 165 – 175 °C, a sütőben pedig 180 és 220 °C közötti. Addig kell sütni a burgonyát, amíg aranybarna nem lesz, semmiképpen se süssük túl! 10 perc elteltével vagy a sütési idő felénél meg kell fordítani a sütőben lévő ételt. Amennyiben kisebb adag sült krumplit szeretnénk elkészíteni, mint amennyi a csomagban van, érdemes csökkenteni a sütési időt az akrilamid-képződés elkerülése érdekében. Az olajsütőben ne töltsük túl az olajat, hogy a termék ne vegyen fel túl sokat a sütés közben.

Miért rágós a hús?

A kemény rágós hús oka legtöbbször a rigor mortis, ismertebb, de rémisztőbb nevén a hullamerevség. Hogy ennek mi az oka? Az enzimek levegő nélkül, anaerob módon is képesek bontani, de az állat levágása után a folyamat már nem megy végig a szén-dioxidig, hanem a tejsavnál megáll. A hús pH-ja csökken, azaz savasodik. Emellett az energiatermelő folyamatok is leállnak, így az izomrostok ellazulásában szerepet játszó fehérjék (aktin és a miozin) közötti kapcsolatok sem lesznek képesek szétválni, az izom pedig összehúzott állapotban marad. A rágós hús jellemzően tehát friss, ezért nem árt érlelni, mielőtt elkészítjük. A csirke és disznóhús általában már kienged, mire a fogyasztóhoz kerül, de a vadaknak és a marhának szüksége lehet még egy kis időre.

hus.jpg

Mit kezdjünk a felesleges étellel?

A családok rendszerint sokkal több ételt vesznek, mint ami elfogy. Vajon mi lesz azzal a sok finom és értékes élelmiszerrel? Hogyan tároljuk? Mindenekelőtt érdemes fertőtleníti a hűtőt, mert hűtőszekrény mikroklímája, mikrobiológiai miliője meghatározza a tárolás időtartamát. Amit nem tudunk sokáig hűteni, azt fagyasszuk le, daráljuk le (például a száraz zsemlét), dunsztoljunk, komposztáljunk. De ne dobjuk ki. Vásárláskor pedig gondoljuk végig, hogy tényleg szükség van-e az adott ételre.

Óvatosan a kefírrel – egy jó tanács sofőröknek!

Jó tudni, hogy még akkor is bajba kerülhetünk, ha alkoholos ital fogyasztása nélkül ülünk a volán mellé. Aki ugyanis éhgyomorra nagyobb mennyiségű kaukázusi kefirt iszik meg, számolhat vele, hogy az érzékenyebb alkoholszondák néhány ezrelékes alkoholszintet mutathatnak ki. A kefirgombák és a baktériumtörzsek közösen hozzák létre a tejből a kefirt. Márpedig amikor gombák felelősek az erjedésért, alkohol is keletkezhet, ezért kell tehát vigyázni a túlzott kefirfogyasztással.

Fotók: Shutterstock

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.blog.hu/api/trackback/id/tr214417032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

 
süti beállítások módosítása