Az olaszok csípős tésztája annyira egyszerű, hogy voltaképpen beszélni sincs róla sok mindent, mégis annyira sokszor, sokan értik félre, hogy muszáj külön fejezetet szentelni neki is.
Pláne, hogy az idők során néhol kirúgtam az olasz minimalizmus falait, ha szabad ilyet tenni, ha nem. A penne arrabbiata ugyanis nem több, mint egy fokhagymás, csípős paprikás paradicsomszószba forgatott tészta.
Mascarpone, mint szelídítő
Nem is kevesebb, de mivel tényleg nagyon csípős és egyszer éppen volt itthon egy kevés maradék mascarpone, arra gondoltam, hogy lágyítok a kapszaicin bitang erején egy kis zsíros, lágy, édes sajttal, és annyira jól működött ez a koncepció, hogy muszáj volt megismételni.
Három fő alapanyag
Eredetileg viszont tényleg nem kell hozzá más, csak jó minőségű paradicsom, fokhagyma és ízlés szerinti adagolásban peperoncino vagy csilipaprika. Nem savanyított, semmiképp, hanem friss vagy szárított. A csípősség ereje jól alakítható aszerint, hogy mennyi magot adunk hozzá - még így is érhetnek meglepetések, mert minden egyes paprika másképp csíp.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
