Most van Hanuka, a zsidó vallás egyik fontos ünnepe, aminek egy ikonikus ételében éppen az a meglepő, hogy semmi meglepő nincs, sőt, biztos vagyok benne, hogy minden egyes olvasó jól ismeri, csak épp másképp hívja.
A Hanuka a fény ünnepe, amely egy csodára emlékeztet. Az időszámításunk előtti második században a szíriai görögök megpróbálták arra kényszeríteni a zsidókat, hogy hagyjanak el mindent, ami a vallásukhoz kötődik, és mindenben hasonuljanak a görögökhöz. Arra kényszerítették őket, hogy a legalapvetőbb szabályaikat és törvényeiket megszegjék, ne tanítsanak, tanuljanak és Zeusz szobrok előtt boruljanak térdre.
A fény csodája arra emlékeztet, mikor a megszentségtelenített templomban már csak egy kancsó kóser olaj maradt. Ennyi olaj csak egy napig égett volna, a következő adag kóser olaj előállításához pedig további nyolc napra lett volna szükség. Az egy napi olaj viszont nyolc napig égett, éppen addig, míg el nem készült a következő adag. Ezért van a hanukai gyertyán nyolc ág, az ünnep pedig nyolc napig tart. Minden este eggyel több gyertyát kell meggyújtani.
Ilyenkor nyolc napig minden este egy kis ünnep, gyertyagyújtással, társasjátékkal és a gyerekeknek kisebb ajándékokkal. És mivel a hanuka az olaj csodájára emlékeztet, ezért főleg olajban sült vagy olajban gazdag ételeket szokás ilyenkor enni, például fánkot és latkeszt.
A latkesz ismertebb nevei: tócsi, tócsni, prósza, bere, berhe, bodag, cicege, görhöny, lapcsánka, macok, és még sorolhatnánk. Egyszerű dologról van szó: reszelt krumpli, kis liszttel, tojással masszává keverve és olajban kisütve. Az amerikai zsidó gasztrobloggerek azóta ezerféleképpen variálják ezt az alapételt. Hol a krumpli egy részét cserélik le répára, céklára vagy sütőtökre, hol a hozzá kínált szószokat cifrázzák. Sőt, van már édes latkesz is, ami reszelt almából készül krumpli helyett. Én most egy céklás verziót készítettem, egyszerűen, tejföllel.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors
