A salsák átmenetet jelentenek a saláták és a szószok között. Egy csomó mindenből lehet salsát készíteni a gyümölcsöktől a zöldségekig, a lényeg, hogy minden nagyon apróra legyen vágva benne, friss legyen, fűszeres és savanykás egyszerre.
Sőt, mindemellett nagyon gyakran még csípős is kell, hogy legyen, mint például ez a kukoricasalsa. Az édes, ropogós friss kukoricához különösen szuperül megy a csípős íz. El lehet készíteni ugyan konzervből is, de leírhatatlan különbséget tesz, ha friss, csöves kukoricáról éppen levágott és csak ressre főzött szemekből csináljuk meg.
Hogyan vágjuk le a csöves kukoricáról a szemeket?
Ez sem annyira bonyolult művelet, mint amilyennek első hallásra tűnik. Egy magas falú lábast szoktam elővenni, ebbe állítom bele a csövet, majd egy éles késsel fentről lefelé levágom róla a szemeket. A kukoricadarabok ekkor ide-oda akarnak repkedni, de jó esetben felfogja őket a lábos oldala és visszapattannak egyenesen az aljába.
Ezután már egyenesen a vízforralóból mehet rá a forrásban lévő víz, és elég néhány percnyi főzés, hiszen a lényeg, hogy ropogósak maradjanak a szemek. A salsának jót tesz, ha áll körülbelül húsz-harminc percet, mielőtt megesszük, hogy legyen ideje összeérni az ízeknek.
Fotók. Ács Bori/Sóbors
