A bagett a sercliimádók álma, azok kedvence, akik a kenyeret a héjáért szeretik, akik annyira imádják a ropogós részeket, hogy még azt sem bánják, ha kicsit feldörzsöli a szájpadlásukat, még a szenvedést és a sérüléseket is megéri számukra.
Én pont így vagyok ezzel, és nemcsak ezért, hanem mert a bagettnek a csodás ropogáson kívül még egy csomó jó tulajdonsága van.
A bagett előnyei
Az egyben sült kenyérrel szemben hamarabb megsül, és praktikus oldala, hogy jobban, hosszabban tárolható és fagyasztható ebben a formában a kenyér, mintha egész cipóban sütnénk.
A kelesztés itt is úgy működik, mint a pizzánál: minél több időnk van, annál kevesebb élesztőt teszünk bele. A lenti leírás 4 órás, ezt lehet rövidíteni vagy növelni is aszerint, mennyivel hamarabb jött ránk a süthetnék. Ha 8 órásra növeljük az időt, felezzük az élesztő mennyiségét, ha két órásra rövidítjük, akkor pedig duplázzuk.
Julia Child módszere
Francia konyhai kérdésekben szeretek Julia Childhoz fordulni, mindig van egy-két megdöbbentő ötlete, módszere vagy javaslata, így van ez a bagettel is. A bagett tésztája önmagában nem rejt különösebb meglepetéseket - liszt, élesztő, só, víz.
Annál nagyobb poén a módszer, amivel a kenyeret formázza. Egészen pontosan az történik, hogy megfogja a tésztadarabot, és sokszor, teljes erőből, óriási lendülettel az asztalhoz csapja. Aki nekem nem hisz, nézze meg a saját szemével.
Valójában persze nem feszültséglevezetésről van szó, hanem a gluténszálak kialakulásának segítéséről csakúgy, mint a dagasztás vagy a korábban általunk is bemutatott hajtogatás módszerénél.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
