A cékla az a zöldség, ami átível minden évszakon, ha tél van, akkor azért jó, mert hiányoznak a színek és az ízek, ha tavasz van, akkor azért, mert még nincsenek itt az újak, de már unjuk a régieket, ha meg nyár van, jönnek az új céklák, akkor pedig ezért szeretjük.
A cékla és a köles is úgynevezett szuperélelmiszernek számít, mert mindkettőben nagyon sok az értékes alapanyag, ásványi anyag, vitamin, rost. Pedig mindkét alapanyag régóta menő itthon is, a köleskása az egyik legrégebbi magyar alapétel.
A kölesből ugyanolyan könnyű rizottót készíteni, mint rizsből, csak egészen más lesz az íze és a karaktere. A céklapüré nem csak eszméletlenül finom, de gyönyörű, élénk pink színe lesz tőle az ételnek, amitől nézni is olyan jó, hogy szinte sajnáljuk megenni. De csak szinte.
Ha az ember céklát főz vagy süt, mindig érdemes nagyobb adagot legyártani, és egyik nap sültcékla-salátát, másik nap meg mondjuk egy ilyen kölesrizottót készíteni belőle.
Juhsajttal és kecskesajttal is finom, de akár fetát is morzsolhatunk a tetejére. Ha lett volna itthon, biztos teszek rá egy kis kaport is, nagyon jól megy hozzá.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
