Kezdetét vette a friss zöldborsószezon. A piacon egyre több és több standon bukkannak fel a kis zöld hüvelyesek, a nénik pedig szorgosan bontogatnak az asztal alatt a lusta vagy éppen túl elfoglalt vásárlóközönség legnagyobb örömére.
Már-már idilli ez a kép. És valóban, a frissen szedett zöldborsónál nincs finomabb. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy bár tudjuk, hogy a portéka a klasszikus kerti zöldborsó, a reklám helye mást üzen. Cukorborsót tessék aranyom.
Az egy dolog, hogy a finom, zsenge, tavaszi zöldborsó édes, de mégsem cukorborsó. Nem tragédia, hogy így promózzák az árut, de a rend kedvéért reklámmenedzserré avanzsálok és javaslatot teszek, hogy ne legyen félrevezető a hirdetmény. Itt a zsenge tavaszi zöldborsó! Édes, mint a cukor.
Mi a különbség?
A cukorborsó ugyanis egy másfajta szerzet. Bár botanikailag ugyanabba a fajba tartozik, mint a közönséges zöldborsó, a kettő mégsem ugyanaz. A legjellegzetesebb különbség a kettő között az, hogy míg a zöldborsó esetén csak a magokat, azaz a borsószemeket fogyasztjuk, addig a cukorborsó egészben megehető, a hüvely fala és a benne lévő apró szemek is. Ami azt jelenti, hogy nem kell a pucolással bajlódni.
Bár megmondom őszintén, én mindig szerettem borsót bontani. Gyerekkoromban nyaranta a nagymamám teraszán fejtettük a saját zöldborsót, ő sztorizgatott, én pedig hallgattam, és már kész is voltunk.
Mindennek megvan tehát a maga szépsége. A pucolós borsó mentségére legyen mondva, hogy szezonjában könnyen beszerezhető, míg a rokona, a cukorborsó ritka, mint a fehér holló. Pedig mindig lestem a piacon, eddig mindhiába. Az ázsiai konyha kedvelt alapanyaga a cukorborsó, állítólag remek főzeléknek, levesnek, de akár párolva köretnek is. Ha sikerül beszereznem, hozok is majd valami jó kis receptet.
Addig is a jó öreg kerti zöldborsó izgalmas felhasználását illetően néhány korábbi receptünkből lehet csemegézni.
Zöldborsó-krémleves fetával és citrommal
Sajtkrémes-zöldborsós penne baconnel
Erdélyi-olasz fúziós zöldborsófőzelék
Fotó: Getty Images