Számos alkalommal leszögeztük már, hogy maradék húsleves nem létezik, mert ha mégis előfordulna, természetszerűleg azonnal átlényegül sertés/szárnyas/stb. alaplévé, ami, nem mellesleg, remekül tűri a fagyasztást, és mint ilyen, bármikor előrántható.
Na de, vannak azok az órák, amik általában hétfőre esnek, és amikor még úgy sejtjük, hogy jól jön az a leves a jelenlegi formájában is ebédre vagy vacsorára, elfogy. Hiú ábránd, nem fog. Kivéve, ha húzol vele valami meglepőt. Most egy olasz klasszikust mutatunk, aminek az a lényege, hogy a parmezánnal töltött palacsintákat forró húslevessel öntjük nyakon, aminek következtében belül gusztusosan megolvad a sajt, egyúttal a maradék levesünk kívánatos egytálétellé lényegül át.
Ebből a rövid leírásból nagyjából a recept és az elkészítés módja is kikövetkeztethető. Palacsintát sütünk, személyenként alapból kettőt, de ha nagyon éhesek vagytok, esetleg a vacsora hétköznapokon a napi főétkezés, akkor lehet az négy-öt darab is. Megtöltjük reszelt parmezánnal, feltekerjük, mélytányérra helyezzük, és rámerjük a vasárnapról maradt forró húslevest.
Rendkívül praktikus konstrukció
Ez az étel egyébként különös népszerűségnek örvend nálunk, egyrészt azért, mert szegény férj a bankvilágból nem mindig jut el rendeset ebédelni, a gyerekek viszont... na, hát a gyerekek egycsapásra kisangyallá változnak, ha palacsintára van kilátás, igaz, ők főleg nutellával eszik. Nekem meg nem kell gondolkoznom, hogy kinek mit adjak vacsorára, a lehető legkevesebb munkával hogy meg is egye. Maradék húsleves + palacsinta = az egész család boldog.
Fotó: Wikipedia, Franco aq
