A közelünkben van egy indiai étterem. Imádom a konyhájukat, de egyszerűen képtelen vagyok beülni magába az étterembe, mert utána nemcsak a ruháimat kéne többször kimosnom, hanem magamat is, mert annyira erős illata van az amúgy csodálatos fűszereknek.
Főiskolás koromban voltak indiai lakótársaim. Azt hiszem, ott szerettem bele ezekbe a fűszeres, erős, csípős ízekbe. A curry illata beleivódott az orromba.
Indiában a curry nem az általunk is ismert erős fűszert jelenti, hanem egy helyi ételt, amely húsokból, halakból, tojásból, zöldségekből is készülhet. Én nagyon szeretem a fűszeres, csípős ételeket, de annyit megtanultam, hogy ezeket a fogásokat ne a legcsípősebb módon kérjem, mert azt már az én gyomrom sem tudja megemészteni.
Mi is az a naan?
Az étteremre visszatérve: a rendelés a megoldás, úgy biztosan nem leszek kellemetlenül ételszagú. Általában valamilyen csirkehúsos ételt kérek, amihez remekül passzol az indiai kenyér, a naan. Néha csak azért rendelek valamit, hogy ehessek hozzá ebből a kenyérből, ugyanis teljesen más íze van, mint a hagyományosnak, foszlós, omlós, mégis karakteres, csodásan illik a fűszeres ételekhez. Ha ügyesen hajtogatjuk, a szaftot is remekül ki lehet vele kanalazni.
Sütőben nem, serpenyőben sül
Ha kísérletező kedvünkben vagyunk, elkészíthetjük otthon is. Bár az eredetit tandoori kemencében sütik, ez a módszer sajnos otthoni körülmények közt nem megoldható. Sütőben ne süssük, mert száraz lesz, és a naan lényege bizony a foszlósság, ruganyosság. Készítsünk elő egy serpenyőt és egy fedőt, ebben fog készülni a kenyerünk. Amire szükségünk lesz még, az a tisztított vaj, amelyet szintén készíthetünk házilag. Ennek hiányában a sima étolaj is megteszi.
Fotó: Getty Images
