Még csak néhány hónapja barátkoztam meg a koktéllal, mint jelenséggel, és annak ellenére, hogy már tudom értékelni és szeretni, csak az egyszerűbb, két-három összetevős, minimalista verziók jönnek be.
Ha minimalizmus, akkor mindig az olaszok felé kell keresgélni, így a legújabb kedvenc koktélom is tőlük származik. Meg persze praktikus okokból: a téli limoncello gyártásánál kicsit nagyobb lendületet vett a kezem a kelleténél, vagy csak kevésbé voltam hatékony az ajándékozással, a lényeg, hogy sok limoncellónk maradt.
Téli hagyomány, nyári ízek
A házi limoncello pedig sokkal jobb dolog annál, semhogy hagyjuk a hűtőben árválkodni. Ráadásul annak ellenére, hogy télen szoktuk készíteni, a nagyon citromos, fanyar-savanyú likőr íze abszolút nyári. Különösen akkor, ha telerakjuk buborékkal.
Változatok
Az eredeti koktélban nincs más, mint prosecco és limoncello, de sok kreatív verziója létezik, amikbe kerülhet tonik vagy zöldfűszerek, például friss bazsalikom vagy menta. A könnyített verzió pedig prosecco helyett egyszerű szódát használ, azt is érdemes kipróbálni, ha nem szeretnénk már az első pohártól becsiccsenteni.
Szerintem kár agyoncifrázni, én sok recepttel ellentétben extra cukrot sem teszek bele, a limoncello éppen elég édes alapól a benne lévő sziruptól - meg különben is, itt a fanyarság és a kesernyés mellékíz a lényeg.
Fotók: Ács Bori/ Sóbors
