Kedvenc kézműves pékségeim közül egyre többen sütnek kenyeret alakor búzából, ami nem csak a szokásos retro divat, de értelme is van.
Az alakort ősbúzának szokták nevezni, de ez nem egészen pontos elnevezés, mert nem a mai búzák közvetlen őséről van szó. Az alakor ez egyik legrégebbi termesztett kalászos növény, a mai Törökország területén talált leletek alapján arrafelé volt honos, már körülbelül tízezer évvel ezelőtt.
Igénytelen és erős
Az alakor nagy előnye a mostani búzafajtákkal szemben, hogy sokkal jobban bírja a viszontagságokat, ellenállóbb a betegségekkel szemben, mindenféle talajon megterem és a gyomnövényeket is visszaszorítja, sőt, még a parlagfű elleni küzdelemben is segítség lehet. Ezen jó tulajdonságai miatt veszik elő mostanában újra, egyre többen, sőt, új fajtáit is nemesítik. Egyetlen hátránya, hogy kevesebb terem meg belőle.
Egészséges
Bár néhány hónapja az az álhír terjedt róla, hogy gluténmentes, ez nem igaz. Az viszont igen, hogy nagyon magas a tápanyagtartalma, sok benne a lizin-mikroelem és esszenciális aminosav, a szénhidráttartalma viszont alacsonyabb a búzáénál. Növényi zsírokból, foszforból, nátriumból és béta-karotinból is több van benne, mint a modern búzákban.
Az élmény is más
Az alakor búzából készült kenyér sárgás színű, íze diós, az állaga pedig inkább a süteményekéhez hasonlít. Alakor búzából a Pékműhely, a Pipacs, az Artizán pékség is süt kenyeret. Az alakornak hangsúlyos a karaktere, ezért sokan keverik más lisztekkel, tehát nem száz százalékban alakor liszttel készítik a kenyeret, hanem inkább feldobják vele a már megszokott recepteket.
Kép: Artizán FB
