Sokan azért vesznek barna cukrot a hagyományos fehér helyett, hogy kevesebb kalóriát és káros anyagot vigyenek be a szervezetükbe. Ez az elgondolás azonban teljesen téves: a barna cukor cseppet sem egészségesebb vagy diétásabb, mint a fehér.
A cukor nem feltétlenül egészségtelen, de nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását. Ha nagy mennyiségben visszük be, megemeli az inzulinszintet és kivonja a szervezetből a lebontáshoz szükséges B-vitamint és mikrotápanyagokat, ezzel hiánybetegségeket idéz elő. Arról nem is beszélve, hogy a hízás legfőbb okozója.
Ennek ellenére a cukor - kis mértékben fogyasztva - teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat is javíthatja. A szénhidrátok, köztük a cukrok, megteremtik az energia-egyensúlyt, hiányuk pedig zavart okozhat az izomműködésben, az agyi funkcióban, az idegrendszer működésében, csökkenthetik a fizikai és szellemi teljesítményt. Azonban a napi cukoradagunkhoz nemcsak finomított cukrokból, hanem gyümölcsökből és tejtermékekből is hozzá tudunk jutni.
Mi a barna cukor?
A barna cukor nem azonos a nádcukorral, ha már valamelyikkel össze szeretnénk hasonlítani, akkor a kristálycukor párja lehetne. Ugyanúgy cukorrépából készül, csak annyiban különbözik fehér társától, hogy kevesebb kémiai feldolgozáson megy keresztül, illetve a készítése során melaszszirupot kevernek hozzá, majd újból kiszárítják. A melasz a kristálycukor előállításának mellékterméke, sokszor ezt adják a barna cukorhoz.
Sajnos a legtöbb barna cukor, amit a boltokban lehet kapni, egyszerű kristálycukor, amit még csak nem is a feldolgozás során, hanem utólag színeznek be melasszal. Bár a barna cukor a melasz miatt egy icipicivel több ásványi anyagot tartalmaz a fehérnél, ez elhanyagolható mennyiség, ahhoz, hogy érezhető hatása legyen, annyi cukrot kéne enni, hogy már az lenne az egészségtelen.
A barna cukor ráadásul pontosan ugyanannyi kalóriát tartalmaz, ugyanúgy megemeli a vércukorszintet és ugyanúgy hizlal, mint a kristálycukor, és pozitív egészségügyi hatása sincsen, éppen csak ízében és színében tér el fehér társától.
De akkor mi pontosan a nádcukor?
A nádcukor - ahogyan a neve is mutatja - a cukornádból kinyert szacharóz. A fehér cukorhoz hasonlóan a nádcukor is a glükóz és a fruktóz molekula összekapcsolódásából keletkezik, tehát a vegyület teljesen ugyanaz, mint a kristálycukornál, csak ez nincsen finomítva. A nádcukrot nem vegyi úton állítják elő, hanem a cukornád levágása után sajtolással nyerik ki, amelyet utána centrifugálnak és szárítanak - így teljesen megmarad a melasztartalma.
A fehér- és a nádcukor közti különbség tehát nem az összetevőkből adódik - amely 99%-ban a szacharóz -, hanem a feldolgozásukból. A nádcukorban, természetes feldolgozásának köszönhetően, benne maradnak olyan vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok, mint a B-vitamin, kalcium, magnézium, vas, cink és foszfor.
Ezzel szemben a cukorrépát áztatják, kipréselik, mésszel tisztítják, amely során nemcsak a szennyeződéseket, hanem a szerves anyagokat - vagyis a vitaminokat, ásványi anyagokat - is kivonják belőle, majd tovább tisztítják és finomítják, végül kristályosítják és megszárítják.
A nádcukor ára azért drágább, mert előállítása is költségesebb, kevesebb van belőle, és mivel a cukornád a mi éghajlatunkon nem terem meg, csak a trópusi, szubtrópusi klímát szereti, onnan kell importálni.
Fogyást a nádcukortól se várjunk, kalóriában nincs nagy különbség közte és a fehér cukor között, és a vércukorszintet is ugyanúgy megemeli mindkettő. Bár egy fokkal egészségesebb, mint a fehér cukor, ahhoz, hogy az ásványi anyagok és vitaminok érvényesülni tudjanak, nagy mennyiséget kellene belőle fogyasztani, ami viszont nem ajánlott. A cukornád íze karakteres, medvecukorszerű, enyhén karamellás, ezért egy egyszerű süteményt vagy kávét is meg lehet vele bolondítani.
Fotók: Getty Images
