Az olasz szegény konyha receptjei a legjobbak, ilyen lesz ez is, amihez a maradék, kiszáradt kenyeret lehet úgy hasznosítani, hogy közben valami csodálatos jön létre.
Ez az étel is éppen annyi idő alatt készül el, amíg a tészta kifő, tipikusan azokra az esetekre való, amikor tényleg semmi nincs otthon, de tészta, száraz kenyérmaradék, meg ez-az ízesítőnek azért mégis akad a kamrában.
Előre furcsának tűnhet, hogy morzsával esszük a tésztát, de amiért az egész dolog nagyon jó lesz, annak két kulcsa van. Az egyik, hogy a ropogósra pirított kenyérmorzsa egyenletesen rátapad a spagettire, ezzel állandó, folyamatos állagbeli kontrasztot képezve minden egyes falatban. A másik titok, hogy a kenyérmorzsa rendkívül hatékony ízszállító, bármit magára vesz, magába szív, amit hozzáadunk.
Az eredeti recept fokhagymát és peperoncinót (csípős paprikát) ír elő, most a fokhagyma mellé rozmaringot és aszalt paradicsomot tettem, és nagyon jók voltak együtt.
A sajt, amit hozzá teszünk, lehet parmezán, de pecorinóval talán még jobb ez az étel, mert nagyon sós, intenzív az íze.
Korábbi kedvenc tízperces olasz tésztáink a paradicsomos, a sajtmártásos, és a carbonara.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors
