A telet nem lehet átvészelni sütőtök és cékla nélkül, én legalábbis biztosan nem tudnám. Ezek a zöldségek tartanak életben, nem csak mély ízük de élénk, vidám színeik miatt is.
Áradoztam már arról, mennyire szeretem nyersen a céklát, és még annyira odavagyok érte, ha húsmentes Borscsba kerül, de legalább annyira imádom alufóliában sütve. Az egyik módszer nem jobb a másiknál, csak más. Ízben, állagban is különbözőek lesznek, akár egymás mellett is lehetne őket enni, úgy még izgalmasabb.
Az alufóliában sült cékla hátránya, hogy lassan készül el: legalább egy óra, mire megpuhul, de a türelmet több szempontból is meghálálja. Egyrészt miután megsült, napokig eláll a hűtőben, és tehetjük szendvicsbe, pirítósra, főzelékre, vagy keverhetünk belőle egy salátát, ahogy mi tettük most.
A cékla nagy barátja a narancsnak, mivel maga zöldség léte ellenére eléggé édes, így jól ellensúlyozza a savanykásan édes gyümölcs. A sós sajt kerekíti az ízeket, a ropogós, kesernyés zöld pedig a az állag és a frissesség miatt kerül bele.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors