A klasszikus mondás szerint a havi bevételünk felét kell a szükségleteinkre költeni, 30 százalékát a kényelmi dolgokra, és 20 százalékot pedig félretenni. Ez persze elég utópisztikus, de ha ügyesek vagyunk, a fix kiadásainkból jelentősen faraghatunk.
A statisztikák szerint az emberek három dolgokra költenek a legtöbbet: lakhatásra, közlekedésre és ételre. Az előbbi kettő költségei viszonylag állandóak, a harmadikon viszont lehet takarékoskodni, méghozzá jócskán.
1. Használj készpénzt
Nagyon elavultan hangzik, de nem hülyeség. A mérések szerint átlagosan 12-18 százalékkal költünk többet, amikor kártyát használunk, de ennél még húzósabb adat is van, mert a McDonalds ügyfelei például átlagosan 7 dollárért (kb 2100 forint) vásárolnak kártyával, viszont csak 4,5 dollárt (1350 forintot) költenek a készpénzben fizetők.
A magyarázat egyszerű: a kártyás fizetés elvont dolog, csak lehúzzuk, odaérintjük, kész, nem fájt. A tényleges pénzmozgás jobban megmozgat minket érzelmileg, jobban kötődünk a kezünkben lévő ténylegesen létező pénzhez. Elég sokat megtakaríthatunk, ha rászokunk arra, hogy a mindennapi vásárlásainkat készpénzzel rendezzük - nevezzünk ki heti egy készpénzfelvevős napot, vegyünk fel annyit, amennyit költeni szándékozunk, és osszuk be, ami nálunk van. Ahogy ténylegesen fogy a pénz a tárcánkból, valóban megérezzük, mennyit költünk. Néhány hét alatt jóval ügyesebbé válunk majd a beosztásban
2. A megvett kaja (és a fizetésünk) nem is kicsi része a kukában landol
Mindannyian túl sok élelmiszert veszünk, ezért aztán rendszeresen landol a kukába a megvett javak (és a fizetésünk) egy része. A leggyakrabban a zöldség-gyümölcs rohad ránk - a statisztikák szerint, mert én például sajtokat is szoktam a hűtőbe veszni hagyni, amikor túlvásárolom magam.
Ezzel a jelenséggel három dolgot tehetünk.
- Tervezzünk menüt, és vásároljunk pontosan
- Dolgozzuk fel, ami már nem tökéletes
- Tanuljuk meg a dolgok helyes tárolását
Menütervezés: ha legalább nagyjából kitaláljuk, melyik nap mit fogunk enni, célirányosan vásárolhatunk be. Én körülbelül három napos távban vagyok erre képes mielőtt szétesek, de anyukám például egy egész hetet is be tud tervezni.
Ha nem hagyjuk teljesen tökremenni a már nem tökéletes dolgokat, sokat nyerhetünk. A kicsit már fáradt zöldség még tökéletes lehet egy tartalmas levesbe, vagy bármilyen sült, főtt ételhez. A fáradt kenyérből lehet pirítós, melegszendvics vagy bundáskenyér, sőt, kenyérpuding. A már nem annyira szép gyümölcsöket pedig bármikor elnyelheti egy egyszerű kevert süti, egy gyümölcssaláta vagy puding, krém, vagy müzli, zabkása.
Tárolás: ha tudjuk, mit érdemes hűtőbe tenni, és hogyan, ha nem tesszük az érett, etilént eregető gyümölcsöt a többi mellé, ha nem hagyjuk kint a kenyeret becsomagolás nélkül a pulton, sok minden akár napokkal is tovább ehető állapotban marad.
3. Az étteremben rendeljetek kevesebbet, és közösködjetek többet
A rendes, leülős éttermekben töltött idő nem csak az ételről szól, hanem arról is, hogy szuper, ha nem nekünk kell megcsinálni, meg elpakolni, és persze a társaságról is, azért is megyünk oda, hogy a barátainkkal, párunkkal lehessünk.
De a legtöbb étterem egyébként is szükségtelenül nagy adagokat szolgál fel, vagyis simán lehet az előételeken, levesen, sütin, sőt még főételen is közösködni, ahelyett, hogy mindenki rendelne mindent, aztán meg hazacipelnénk, majd két nap múlva kidobnánk a maradékot. Valószínűleg így sem maradsz éhes, de sokkal kevesebbet fogsz a végén fizetni.
Ha nagyon szoros a büdzsé, akkor még az is jó taktika lehet, ha vacsi előtt valakinél gyűlik össze a csapat egy pohár borra vagy koktélra, amit pár falat előétellel is kísérhetünk, így az étteremben kevesebbet költünk majd, amin még tovább faraghatunk, ha a desszertet úgy oldjuk meg, hogy elsétálunk egy jó pékséghez, cukrászdához vagy fagyizóba.
4. Egyél többet otthon!
Az éttermi árak általában háromszorosak ahhoz képest, mintha az adott fogást otthon készítenénk el. Ez persze érthető, mert az alapanyag mellett ki kell fizetni a bérleti díjat, a rezsit, a dolgozók fizetését, és még ezer költséget. De attól még fájdalmas lehet 2-3 ezer forintot adni egy csirkecombért meg némi krumpliért.
Mit tehetsz? Több dolgot is: rendezz több "mindenki hozzon egy tál valamit" vendégséget otthon, így senkinek sem kell nagy költségekbe verni magát, de mindenki jól lakik, a maradékon pedig meg lehet osztozni.
Megtakaríthatsz azon is, ha a drága éttermekbe ebédelni mész, és nem vacsorázni, sőt, nyitva tarthatod a szemed jó kuponos ajánlatokra is.
5. Egyél kevesebb bolti készételt és kiszállítós kaját - a munkahelyeden is
Néha egész észrevétlenül adódhatnak össze a dolgok: ha minden nap csak egy elviteles tejeskávét kérünk a kedvenc helyünkön, ha minden nap csak egyszer rendelünk, vagy eszünk az irodához közeli étteremben vagy menzán, ha csak egy apró péksütit veszünk a metrónál hazafelé - ha összeadjuk, havonta többtízezres tétel is kijöhet.
Az emberek átlagosan havonta 18 alkalommal esznek kész vagy kiszállítós kaját, ha ezt sikerül leszorítani heti egy alkalomra, és a többi napon otthonról visszük magunknak az irodai ebédet (és elviteles pohárban a kávét), akkor jó sokat megfoghatunk a büdzséből.
Minek ez az egész? Mert így milliomos lehetsz! Tényleg!
A megtakarítások olyanok, hogy vicces módon a sok kicsi idővel valóban sokra megy. Ezért már a húszas, harmincas években érdemes elkezdeni (nyugi, én sem akkor kezdtem, de már bánom) a jövedelmünk egy részét egy nyugdíjszámlára félretenni, ha csak havi 10 ezer forint, akkor annyi. Idővel az nagyon sok lesz ám!
Ha valaki 20 éves korában elkezd félretenni havi tízezer forintot, és ezt 65 éves koráig folytatja, akkor összesen 5,4 millió forintot fizetett be, viszont (átlagosan évi 5 százalékos kamattal számolva) több, mint 20 millió forintot vehet fel a végén. Ha havi 30 ezret tud félretenni, akkor pedig 60 milliója lesz.
De persze kevesen kezdenek el ennyire korán takarékoskodni, viszont 30-35 körül tényleg el kéne kezdeni, mert a kamatos kamat az első húsz évben még nem nő olyan óriási ütemben, 25-30 évnél viszont jelentősen megugrik.
