Örök probléma nálunk, hogy mit készítsünk vacsorára vagy egy rohanós napon ebédre. Sajnos mindketten későn érünk haza a munkából, így már sokszor se energiánk, se időnk nincs főzni.
Nagymamám - szerencsére - sosem fogy ki a praktikákból. Mivel ezerféle állatot tart otthon, mindig ellát minket friss hússal, ami viszont sokáig csak a fagyasztóban pihen. Múltkor megint akart küldeni egy adagot, úgyhogy mondtam neki, hogy nincs hova tenni, mert még az előzőt sem volt idő elkészíteni.
Na, akkor jött a kioktatás. Miért nem csinálunk egy egyszerű sült csirkét, hát azzal nincs is semmi dolog, nem kell mindig túlgondolni. Tegyük be sütőzacskóba, dobjuk be a sütőbe, amíg sül, addig csináljuk a dolgunkat, vacsorára készen is van. Ezzel a lendülettel hozzám is vágott egy doboznyi sütőzacskót.
Már csak a szaft miatt is megéri
Nem rég, amikor este értünk haza a melóból, megpillantottam a sütőzacskós dobozt. Gondoltam, miért is ne? Kánikula volt, úgyhogy villámgyorsan kiolvadt a csirke, gyorsan beledörzsöltünk pár fűszert, amit otthon találtunk, betettük a zacsiba, öntöttünk rá egy kis olívaolajat és ment a sütőbe. Körülbelül 10 perc munkánk volt vele.
Isteni finom, omlós, szaftos lett a végeredmény. A hús leomlott a csontról, és a sütés közben kifolyt lé is fenséges volt. Legközelebb már okosabbak voltunk, többféle fűszert és zöldségeket is dobáltunk mellé. A répa fűszeresen édesre, a fokhagyma krémesre, a brokkoli pirultra sült.
Fotó: Sági Zsófia/Sóbors
