Gyerekkoromban gyakran volt vacsorára melegszendvics. Az az igazi, sütőben sült, hagyományos, sok sajttal a tetején.
Nem voltam túlzottan jóevő gyerek, sőt, kifejezetten válogatós voltam. Kevés ételt szerettem, ezek közül az egyik a melegszendvics volt. Akkor még nem voltak különféle hiper-szuper szendvicssütők, hanem a sütőben sütöttük meg.
Ezeknek a szendvicseknek az volt a különlegessége, hogy amellett, hogy roppant egyszerűek voltak, a rákent krémeknek csak a fantáziánk szabott határt. Az akkori különlegességek mára már retroízeknek számítanak. Az egyik kedvencem a szardíniás változat volt, amikor vajjal kevertük ki a halat, kis citrommal ízesítettük, megkentük vele a kenyeret, jó vastagon megszórtuk sajttal, és ment be a sütőbe.
Tonhalból vagy szardíniából
A gyerekeim is imádják a melegszendvicset. Nekik a villámgyors, toasteres változatot szoktam készíteni, de egyik este meg akartam nekik mutatni az "apufélét". A szardíniát kicsit intenzívnek éreztem, így egy tonhalkrémes változatot készítettem, de a sok sajtot nem hagytam le a tetejéről. Én a legjobban zsemléből szeretem, de természetesen lehet kifliből vagy kenyérből is készíteni.
Fotó: Getty Images
