Így működik a többgenerációs borászat: ezek az előnyei

Kodela Mia 2019. június 26.

Ha ellátogatunk Franciaországba egy komoly múltra visszatekintő champagne-i pincészethez, szinte biztos, hogy vezetőnk azzal kezdi majd a túrát, hogy beszél nekünk a történelmükről, és akár arról is, hogy a családi pincészetet jelenleg vezető generáció épp egy új palacktípus kialakításán dolgozik. 

Részletekbe menően elmesélheti, hogy a tervezett új palackforma milyen befolyással bír a palackos érlelésre és a buborékok alakulására. Ha előfordult már néhány alkalommal, hogy hazánkban is felkerestünk pincészeteket, hamarosan az a gondolat formálódhat meg bennünk, milyen aprónak tűnő problémákkal foglalkozik az előttünk álló borász.

Főleg ahhoz hasonlítva, hogy még mindig milyen kevés olyan magyar borászat létezik, amelynek vezetői azzal a nyugodt tudattal dolgozhatnak, hogy már minden apró mozzanatra lebontva tudják, hogyan kell a szőlőben és a pincében a munkájukat végezni.

A többgenerációs borászatok előnyei: a közös tudás

A megfelelő dűlők, szőlőfajták, művelésmódok kiválasztása, a pincében zajló műveletek, a kínálat összetétele, a kereskedelmi gyakorlatok – millió olyan döntés, amely sok tapasztalatot és időt igényel. Ennek a munkának egy emberöltő alatt is nehéz pontot tenni a végére. Ezért vannak előnyben a többgenerációs borászatok hozzánk képest, ahol a rendszerváltás után sok mindent szinte az elejéről kellett indítani.

Hiszen, ahogy az a borászoktól sokszor elhangzik, azzal, hogy egy évben csak egyszer lehet szüretelni, mindenki kiszámolhatja, milyen limitált a különböző variációk kipróbálásának lehetősége. Ez nem úgy működik, mint egy szakács számára egy fogás elkészítése, amit akár tányérról tányérra tökéletesíthet, egy este alatt akár többször is. 

boraszat.jpg

Épp ezért nagyon érdekes megfigyelni azokat a most már több évtizede működő hazai borászatokat, ahol a második generáció is évekkel ezelőtt aktívan bekapcsolódott a munkába. Érdemes végighallgatni történeteiket az alapító elképzeléseiről, az új generáció tanulmányairól, majd az így kialakuló, finomodó közös tudásról.

Az egri St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet

Ifjabb Lőrincz György célja sokáig az volt, hogy profi labdarúgó legyen. Ennek rendelte alá az életét, már fiatalon is távol élt otthonától annak érdekében, hogy a legjobb helyeken játsszon és a legtöbbet tudjon fejlődni. A szülei nem erőltették, hogy az egri családi pincészetben dolgozzon, és ő a saját útját járta. 

Élete azonban úgy alakult, hogy elszántsága ellenére is folyamatosan újabb és újabb akadályokba ütközött álma megvalósítása kapcsán. Nehéz időszakok voltak, amikor különböző sérülések hátráltatták azon a tudatosan felépített úton, amelyet sportolóként elképzelt magának.

Csak úgy mellékesen, legidősebb gyerekként kezdett el borbemutatókra járni, és fokozatosan vette észre, milyen jó érzés a borokon keresztül élményt nyújtani az embereknek. Így a foci mellett elkezdte szőlészeti és borászati tanulmányait, és a sors iróniájaként pont legjobb futballszezonja után került olyan döntési helyzetbe, amikor választania kellett.

boraszat3.jpg

A szőlő és a bor mellett döntött. Előbb Tokajban, Szepsy István mellett töltötte gyakorlatát, majd – Ausztriát és Új-Zélandot megjárva – 2014-ben tért vissza Egerbe, ahol azóta együtt dolgozik édesapjával a St. Andreánál. Felosztották egymás között a munkát: a fiatal generáció felel a szőlőért, az idősebb a pincében zajló feladatokért, de a fontos döntéseket együtt hozzák meg.

Feladatfelosztás, közös döntés

„A házasításokat együtt szoktuk kialakítani, legyen szó az egri csillagokról vagy a bikavérekről. Ez úgy működik, hogy ketten kóstoljuk a tételeket, és eldöntjük, hogy melyik fajtát melyik borban tudjuk elképzelni. Persze néha, amikor szavazni kell, az ő szavazata kettőt ér… Ez azonban jól van így, mert tanulni szeretnék tőle, és alapvetően az ízlésünk is egyezik – meséli ifj. Lőrincz György. – Mégis izgalmas volt egy önállóan végigvitt borral kipróbálni magam. Az Axios néven nemrég bemutatott bor egy 2016-os Egri Bikavér Grand Superior. Nevének jelentése: méltó. A bor 18 hónapos tölgyfa hordós érlelés után idén tavasszal került forgalomba, és örülök, hogy édesapukám tetszését is elnyerte. Bízom benne, hogy a pincészet borainak kedvelői is izgalmasnak fogják találni.”

Fotók: Getty Images, Studio Bakos

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.blog.hu/api/trackback/id/tr414909296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

 
süti beállítások módosítása