Mindig azt hiszem, hogy a rakott krumplinál kevés egyszerűbb étel van, a hozzávalókat csak szépen egymásra kell rétegezni, betenni a sütőbe, és máris készen van a laktató ebéd. Aztán amikor a kitudja hányadik edényt piszkolom össze, mert az egyikben a krumpli, a másikban a tojás fő, a harmadikban a tejfölös mártást keverem, akkor rájövök, hogy mégsem.
A nagymamám a kolbász nélküli, besamelmártásos, francia változatot csinálta. Szinte minden héten volt rakott krumpli, egy idő után meg is untam, és akkor kezdtem el újra sütni, amikor gyerekeim lettek.
Változatok
Ők imádják. Szottyosan, gazdagon meglocsolva tejföllel, virslivel rétegezve. Tudom, a virsli nem a legegészségesebb hozzávaló, de mindig a legmagasabb hústartalmú készítményt veszem meg hozzá. Én a kolbászos, hagyományos fajtát szeretem, a tetejére vastagon reszelek sajtot, és nem hiányozhat mellőle a tejföl sem.
Aki diétásabban szeretne étkezni, próbálja ki az édesburgonyás változatot, nemcsak színben, hanem ízben is különleges élmény fogja érni.
Majdnem muszaka, de mégsem
Nemrég rábukkantam egy padlizsános változatra. Nagyon szeretem ezt a lila zöldséget, köretként, krémként, így a rakott krumpliba is el tudtam képzelni. Ez a változat igazán laktató, komplett egytálétel darált hússal, feta sajttal, paradicsomszósszal. Már majdnem muszaka, de mégsem az. Nem mondom, hogy gyorsan elkészül, de megéri a fáradozást, a végeredmény isteni finom lesz.
Fotó: Szász Eszter/Sóbors
