A csőben sütés csodálatos formája lehet a legtöbb zöldségnek, mert szép, jól variálható, viszont nagyon-nagyon egyszerű összedobni, és annyira gazdag, hogy főételként is megállja a helyét, ha éppen nem akarunk húst enni.
Három fő komponens alkotja. Az első a tejtermék, ami lehet tejszín vagy tejföl, esetleg e kettő keveréke is. Tejszínnel édeskésebb, lágyabb, tejföllel kicsit savanykásabb lesz a végeredmény, bizonyos zöldségekhez az egyik, másokhoz a másik illik jobban.
A második alapösszetevő a tojás, itt is lehet játszani a sűrűséggel: ha tömörebb, kockázhatóbb végeredményre vágyunk, akkor több, ha lágyabb, remegősebb állag a cél, akkor pedig kevesebb tojást kell használnunk.
A harmadik, legfontosabb komponens maga a zöldség. Itt csak azt kell eldönteni, hogy elő kell-e főzni vagy nem - a spárgánál szükségesnek éreztem, de a cukkinit például nem szoktam. Arra mindenképp érdemes figyelni, hogy ne főzzük meg teljesen, hiszen még a sütőben is puhulni fog. Ha pedig előfőztük, akkor hagyjuk rendesen lecsepegni, hogy ne vizesítse fel a tojásos keveréket. A kiegészítők már teljesen szabadon illeszthetőek az elemek közé, a reszelt sajt, az aszalt paradicsom vagy bármi, ami illik a főszereplőhöz.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
