Mama, úgy ennék krumplifőzeléket! - hangzott el egyik este a gyerekem szájából ez a szokatlan mondat. Mire felocsúdtam a csodálkozásból, már folytatta is: De úgy csináld, ahogy az iskolában!
Az iskolai főzelékek "titka" köztudottan a csomós, lisztes rántásban rejlik. Be is ugrott, ahogy nyomogattam szét a lisztes csomókat a főzelékben a kanalammal, amely csak nyomokban tartalmazta a legfontosabb összetevőt, a zöldséget.
Törtem is a fejem, hogy hogyan rekonstruáljam ezt az ízvilágot úgy, hogy nem liszttel sűrítem az ételt. Rövid kísérletezés után megalkottam A krumplifőzeléket, ami gyorsan a család kedvencévé vált, és nem is jöttek rá, hogy nem az iskolai receptet vettem alapul.
Tejföl, vagyis a jolly joker
A krumplifőzelék nem egy gasztrocsoda, de a selymessége igazán finommá teszi. Ezt az állagot és ízt viszonylag sok tejszín vagy tejföl hozzáadásával lehet elérni. Nálunk a tejföl amúgy is jolly joker, nincs olyan étel, amihez ne passzolna, legyen az rántott csirke vagy sima melegszendvics.
Nem volt kérdés, hogy a krumplifőzeléket is tejföllel ízesítem. Szerencsére a burgonyával remekül lehet sűríteni - a gyerekek első főzelékeihez is krumplit használtam -, így a lisztet is elhagyhattam.
Mellé sült virsli dukál - bevagdosom a virslit, és pici vajon kisütöm -, de ha több időnk van, fasírtgolyókkal is tálalhatjuk.
Fotó: Getty Images
