A sólet szó azt jelenti, lassan elkészülő meleg étel. Annyira sokféle sólet létezik a világon, hogy tulajdonképpen csak ez az egy biztos: olyan ételről van szó, ami lassan és hosszan készül el.
Ez persze egy kis túlzás, hiszen a legtöbbször valamilyen hüvelyes adja az alapját, de ebben is nagy eltérések vannak. Ahogy a világ zsidósága, úgy a világ sóletjei is szerteszét szóródtak, vannak Indiában húsmentes, csicseriborsós, Amerikában répás-krumplis és itthon minden kóserságtól mentes füstölt csülkös verziók. A lényeg az, hogy olyan lassan készüljön, hogy ne legyen vele munka péntek délután és szombat délután között, a sólet ugyanis saját magát készíti el, a pihenőnapon pedig már csak megenni kell.
Ez az elkészítési mód bárkinek elképesztően hasznos lehet, vallástól és életmódtól függetlenül. Aki például elmegy szombat reggel kirándulni, és korán beteszi a sütőbe, délután kész ebédre érhet haza, arról már nem is beszélve, hogy a sólet másnapra, ha marad belőle, talán még finomabb lesz.
A régiónkban leggyakrabban elkészített recept egy iszonyú nehéz étel. Van benne marhaszegy, velős csont és füstölt libacomb is - a babok és a gersli mellett. Sok családban csak az a fontos előírás, hogy füstölt hús kerüljön bele. Nekem ez a minimalista verzió a kedvencem most, ami voltaképpen sokkal könnyebb a hagyományosnál, de még így is elég súlyos ebéd, pont olyan, amire az ember egy nagy, fagyos kirándulás után vágyik. Fontos, hogy többféle babbal készüljön, és legyen benne füstölt hús meg sok hagyma. És persze az, hogy lassú legyen.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors
