A narancslekvár minden szempontból kategóriájának különce: nem csak édes, hanem savanykás, sőt, egy kicsit kesernyés is, a sűrűségét a héja adja, és mindennek ellenére rengeteg cukor kell hozzá.
Mégis imádom, sőt, azt hiszem, hogy ez az egyik legizgalmasabb a dzsemek világában. Egyszerre zselés-darabos állaga, három komponensű íze nem csak egy sima vajas pirítóst változtat ünnepivé, de csokoládétortákat, süteményeket, muffinokat, sőt, salátákat és sertéssülteket is magasabb szintre emel.
Számtalan receptet kipróbáltam az évek során, és minden alkalommal kísérleteztem a cukor csökkentésével, ami ebben az egy esetben nem igazán vezet jó eredményhez. Sajnos a narancslekvár csak nagyon sok cukorral lesz finom. Ha kevesebb cukrot használunk, akkor több zselésítőszer kell hozzá, és a végeredmény keserű lesz, nem sikerül elérni a tökéletese egyensúlyt.
Persze azért ésszerű korlátok között maradhatunk, vannak például olyan brit receptek, amelyek kétszer annyi cukrot ajánlanak, mint amennyi a narancs. A lenti mennyiség éppen az a minimum, ami kell hozzá, sajnos bele kell törődni, hogy ebben a kategóriában nincs tere a diétának. A narancsdzsem kesernyés, savanykás ízű cukor.
Mielőtt nekivágunk, nagyon fontos, hogy bio narancsot szerezzünk ehhez a dzsemhez, mert a kezelt narancs héjáról lemoshatatlan a sok gombaölő és más növényvédő szer. Szerencsére már egyre több helyen kapni, én most egy teljesen átlagos szupermarketben találtam.
Ez a dzsem nem csak őrült izgalmas, de igazán szép is, ezért üvegekbe töltve az egyik legmenőbb karácsonyi gasztroajándék lehet.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors
