Jó kenyeret találni egy sima boltban óriási kihívás. Teljes kiőrlésű kenyérből finomat kapni pedig lehetetlenség. Ha nincs akkora szerencsénk, hogy a néhány hagyományos kovásszal dolgozó - igazán, nemcsak a szavak szintjén - kézműves pékség mellett lakunk, akkor muszáj valamilyen túlélési technikát alkalmazni.
Ha valamire rá van írva, hogy teljes kiőrlésű, máris egy íztelen, fűrészpor állagú förmedvényt képzelünk a szánkba, és azonnal elmegy a kedvünk az ily módon jellemzett termék megvásárlásától. Pedig azt már mindenki tudja, hogy a pusztán fehér lisztből készült pékáruk nem egészségesek, de azért szenvedni senkinek nincs kedve. Pedig attól még, hogy egy kenyér vagy péksütemény részben teljes kiőrlésű lisztből készül, egyáltalán nem kell rossznak lennie.
Ez a kenyér recept nagyon egyszerű, az oly fáradságos dagasztást a hajtogatás energiatakarékos technikája helyettesíti, amelyet ebben a korábbi cikkben írtam le részletesebben. Csak a liszt felét teszi ki teljes kiőrlésű, ezért lesz az állaga szinte teljes mértékben a fehér kenyéréhez hasonló.
Az íze pedig talán még jobb is, mint a simáé: a teljes kiőrlésű liszt ad egy plusz diós aromát a kenyérnek. Aki szeretné, a teljes kiőrlésű liszt arányát tovább növelheti körülbelül 70 százalékig, annál tovább nem éri meg, mert úgy már valóban romlani fog a kenyér állaga. Itt érdemes észben tartani, hogy azokat a termékeket, amit a boltok teljes kiőrlésűként árulnak, gyakran csupán 20-30 százalékban készítik teljes kiőrlésű lisztből - ez itt egy újabb érv a házi mellett.
Fotó: Ács Bori
