Sok ételt rontottam már el életemben sokszor, sokféleképpen, mégis a listát magasan a túrótorta vezeti. Egyáltalán nem könnyű az ideális állag és a tökéletes íz eltalálása sem.
Volt már olyan, hogy a teljes torta abban a pillanatban szétfolyt az asztalon, hogy levettem róla a gyűrűt, de előfordult az ellentéte is, amikor kemény és gumis lett az állaga. Akkor legalább szépnek szép volt, de nem finom. Volt középkategóriás kudarcom is, mikor szét ugyan nem folyt, de nem szeletelhető, inkább csak amolyan kanalazható állagú lett.
Aztán elég nehéz eltalálni az édesség ideális mértékét is, nekem a receptek által megadott cukormennyiség szinte minden esetben sok. De a túl kevés sem jó: ezen viszont csak a kóstolgatás segít.
Tejföllel és mascarponéval a tökéletes állagért
A különböző túrótorták általában változó arányban keverik a túrót és a tejszínhabot, de sokan teszik krémesebbé, illetve savanykásabbá az állagot mascarponéval vagy tejföllel. Én is fokozatosan, tortáról tortára haladva egyre inkább ebbe az irányba haladtam, míg mostanra a tejszínhab egészen eltűnt, tejföl és mascarpone keveréke vette át a helyét. Így krémesebb lesz, de a tejföl miatt picit fanyarabb és könnyebb.
A zselatinlap kihagyhatatlan elem
Ami pedig az állagot illeti, nekem kizárólag a zselatinlap működött eddig, az az egyetlen, amit sikerül teljesen egyenletesen eloszlatnom a masszában, és szép szeletelhetőre, de nem gumisra hűl össze a torta néhány óra alatt.
Ehhez a tortához szuper a korábban megírt kevert, írós piskóta, egyszerű és jól szeletelhető, nagyon puha és elronthatatlan.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
