Szezonban muszáj fánkot sütni akkor is, ha macerás, ha minden olajszagú lesz és akkor is, ha aztán az egész társaság csak fetrengeni bír a kajakómától. A szertartás a fontos, és úgyis csak évente egyszer kell.
A csöröge nemcsak a legklasszikusabb, hanem a legegyszerűbb fánk is egyben, ugyanakkor semmivel sem rosszabb a többieknél. Az állaga nem olyan foszlós, mint a szalagosé, inkább ropogós-omlós, de nagyon jó.
Nincs benne élesztő, csak sok tojás, ez adja meg a levegős állagát. Nem kell keleszteni, pihentetni, sőt, még csak szaggatni sem. Elég kinyújtani, csavarni rajta egyet és forró olajba dobni, ezután már csak porcukorra és sok baracklekvárra lesz szükség.
Aki a klasszikus, rombuszos, hurkolt formát szeretné létrehozni, az sem nagy kaland, de azért rá kell szánni plusz tíz percet, viszont így tényleg gyönyörű lesz. Arra érdemes figyelni, hogy ne töltsön túl sok időt az olajban, különben megkeményedik, elég, ha éppen aranyszínűre sül. Mint minden fánkot, a csörögét is csak tömegeknek érdemes előállítani, mert másnaposan nem finom, keveset pedig teljesen felesleges csinálni belőle.
Fotók: Ács Bori/Só&Bors
