Hogy a bolti müzlik nem finomak, cserébe nagyon drágák, és hogy otthon müzlit keverni gazdasági és kulináris szempontokból is sokkal de sokkal jobb, azt már itt jól leírtuk, most pedig szintet lépünk.
A granola a müzli megdicsőülése, a müzli a köbön, egy olyan reggeli, amire boldogan gondolunk már lefekvéskor is. A zabpehely egy nagyon egyszerű folyamaton esik át, aminek következtében ízes, illatos és nagyon ropogós lesz.
Sok recept létezik ehhez, van, aki mézzel és olajjal készíti, más vajjal, de sok egyéb lehetőség is létezik. Méz helyett használhatunk valamilyen szirupot, esetleg leturmixolt datolyát vagy almapürét is, ha természetesen szeretnénk édesíteni. A zabpelyhet persze a legminimalistább felfogásban meg lehet pirítani csak úgy, minden nélkül is, ezzel a módszerrel is sokkal finomabb lesz az íze, az elképesztően ropogós állagot viszont a méz és olaj keveréke hozza meg.
Az egész élvezeti szintje még egy fokkal emelkedik, ha a sütés félidejében adjuk hozzá a magokat és a kókuszt, így azok is kissé megpirulnak, és fokozódik az ízük. Az aszalt gyümölcsöket viszont csak azután adjuk a keverékhez, hogy kivettük a sütőből - nekik nem tesz jót a pirítás. A lenti arányok csak iránymutatók, mindenki keverje kedve és kamrakészlete szerint a magokat, mazsolákat.
A legfontosabb: a granolát mindig hagyni kell teljesen kihűlni, mielőtt üvegekbe töltjük, különben az üvegben termelődő gőztől felpuhul az oly sok munkával ropogóssá varázsolt müzli, és elvész a lényeg.
Fotó: Ács Bori/Só&Bors
