Mindenkinek megvan a gyengéje az ételek közt, az enyém a tészta. Az alábbi fogás pedig mind közül a kedvencem, szépen csiszolgattam a receptet, amíg a legfinomabb nem lett szerintem. Ezzel ünnepeltem amikor beköltöztem egy kemény, munkásokkal hadakozós 10 hónap után az otthonomba. Pedig nem egy gasztronómiai csoda, de igazi comfort food.
Bár próbálok odafigyelni a szénhidrát fogyasztásra, heti egyszer engedélyezek magamnak egy tésztát, és olyankor általában ezt szoktam főzni.
Az alapreceptet egy szuper kis szakácskönyvből írtam ki, amit egyébként két német írt, így nem éppen autentikus, de annyi baj legyen. A recept a Kutya se látta című Agatha Christie könyvem utolsó két oldalán található, ha újraolvasom, mindig megtalálom, de természetesen már fejből megy, és tovább is fejlesztettem. 15 perc alatt elkészül az edények előszedésétől számolva. Egy pohár nem túl savas fehérbor nagyon ajánlott hozzá.