A rántott csirke, krumplipüré és a tejfölös uborkasaláta sokáig kigolyózhatatlan fogás volt vasárnaponként nálunk. A krumplipürét néha sült krumplira vagy petrezselymes krumplira cserélte anyu, de a menü nem változott.
Később, amikor nagyobbak lettünk és elköltöztünk, a vasárnapi közös ebédek megritkultak, kevesebbszer szerepelt benne ez az ételsor - bizony, sokszor hiányzott is.
A legnagyobb kedvencem a tejfölös uborkasaláta volt, imádom a tejfölt minden formában, amibe csak lehet, teszek. Amikor étteremben rendelem a favoritom, még sosem éreztem ugyanazt az ízhatást, mint az otthon készített salátában. Oké, van benne ecet meg a tetején tejföl, de nem győzött meg.
Az arányokon múlik minden
Amikor saját háztartást kezdtem vezetni, akkor határoztam el, hogy mindenképpen megcsinálom - mi máshoz, mint rántott csirkéhez és krumplipüréhez. Próbáltam fejből kitalálni az arányokat, de az elsőt el is rontottam. A tökéletes tejfölös uborkasaláta elkészítése bizony nem is olyan egyszerű, nagyon sok minden múlik a helyes arányokon.
Az első próbálkozásom eredménye egy túlságosan tejfölös, brutál fokhagymás saláta lett, amit udvariasságból megevett a családom, de tudom, hogy nem ilyenre vágytak. A kezdeti nehézségek után a sok próbálkozásnak meglett az eredménye, és ma már bizton állítom, hogy tökéletes az ízharmónia.
Fotó: Szász Eszter/Sóbors
