A kávéfogyasztók egytizede iszik koffeinmentes kávét, vagyis minden 10. ember. De tudjuk azt, hogy hogyan készül ez a fajta és tényleg koffeinmentes-e?
Kétféle álláspont létezik: az egyik szerint a kávé folyékony méreg, a másik szerint csodaszer. Bármelyiket is gondoljuk, bizony vannak előnyei és hátrányai is.
Mire jó a koffeinmentes kávé?
Egészségügyi szempontból nem csak a koffein-, az antioxidánstartalom is mérvadó, ez pedig a koffeinmentes kávéban ugyanúgy megtalálható, mint hagyományos társában. Az antioxidánsok megvédik a sejtjeinket a szabad gyökök káros hatásaitól, illetve csökkentik bizonyos daganatos, gyulladásos betegségek kialakulásának esélyét. A Harvard Egyetem kutatása szerint kisebb a prosztatarák kockázata a kávéfogyasztók között, illetve egyre több vizsgálat mutatta ki, hogy a kávé jótékonyan hat a 2-es típusú cukorbetegségre.
Hogyan készül?
A koffeinmentesítést a kávészemek pörkölése előtt, a zöld kávén kell elvégezni, mivel pörkölés közben változik a szemek szerkezete. Európában 5 cég foglalkozik a koffein kivonásával, erre három eljárás létezik.
Oldószeres eljárás
A legelavultabb, de a legolcsóbb eljárás. Ennél a módszernél a pörkölés előtti fázisban felgőzölik a kávébabokat, hogy a sejtszerkezetük megnyíljon. Ezután oldószeres vízbe áztatják őket. A használt oldószerek többnyire etil-acetát és diklórmetán, amelyek megkötik a koffeint, így amikor a kávébabokat kimossák, már a koffeinnel együtt távozik az oldószer. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a kávé sokat veszít jellemző ízvilágából és hatóanyagaiból is, ezért inkább alacsony minőségű kávéknál alkalmazzák. Az eljárás végén a szemeket kiszárítják, zsákokba töltik.
Svájci vizes eljárás
Ezt a környezetbarát módszert minőségi kávéknál alkalmazzák. Az eljárás során a nyers kávét olyan vízzel engedik fel, amelynek oldottanyag-tartalma megegyezik a zöld kávé oldható anyag összetételével, csak a koffein hiányzik belőle: így az anyagok feloldásának folyamata során csak a koffein oldódik ki a kávéból, az íz- és illatanyagok benne maradnak a szemekben. A koffeinnel telt vizet ezt követően aktív szénszűrőn keresztül szűrik meg. Az áztatás után megszárítják a babokat, majd kezdődik a pörkölés.
Szén-dioxidos eljárás
Ez a legmodernebb, de a legköltségesebb eljárás, prémium kávéknál alkalmazzák. A szén-dioxid 253 bar nyomás alatt átmeneti halmazállapotba kerül - a gáz és a folyékony között. Ebben az úgynevezett szuperkritikus állapotában alkalmas a koffein kivonására, viszont a babszemek többi oldható, de szükséges összetevője nem távozik és nem is károsodik - ez az eljárás biztosítja a legjobb minőséget.
Tényleg koffeinmentes lesz a kávé?
A koffeint maga a kávébab tartalmazza, amelyet ki lehet vonni, de nem maradéktalanul. Azonban annyira elenyésző mennyiség marad a babban, hogy nincs érzékelhető hatása a szervezetre, hacsak nem iszunk meg belőle 10 csészével egy nap. Tehát ténylegesen és 100%-osan koffeinmentes kávé nem létezik. Egy csésze kávéban kb. 60-120 mg koffein van, míg a koffeinmentesben 5-8 mg. Az Európai Uniós élelmiszeri jogszabályok szerint a koffeinmentes kávé maximum 0,1% koffeint tartalmazhat, az Egyesült Államokban ez az érték 3%.
Mikor ajánlott a koffeinmentes kávé?
Egyes egészségügyi problémáknál, szívproblémáknál, érrendszeri betegségeknél, illetve jó pár gyógyszer mellett nem ajánlott a koffeines kávé fogyasztása. Emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, fokozza a szív munkáját.
Ha valaki csak az ízéért és nem az élénkítő hatása miatt fogyasztja, és késő délután, este is élvezné a karakteres aromákat, annak is a koffeinmentes kávé a jó választás.
Ha egészségügyileg nincs is szükségünk a koffeinmentes kávéra, arra figyeljünk, hogy 300-400 mg-nál ne vigyünk be több koffeint egy nap alatt, ugyanis nem tudja feldolgozni a szervezetünk.
Fotók: Getty Images
