Valami olyasmiről akartam eredetileg írni, hogy a bográcsozás ökölszabályai, így ronthatod el, meg úgy lesz a legjobb, de közben, illetve már a legelején rájöttem, hogy nagy butaság lenne megpróbálni szabályokat megfogalmazni ezzel a tevékenységgel kapcsolatban.
Mert a jó bográcsban készült pörkölthöz csak néhány dolog kell, és egyik sem kötődik közvetlenül főzési technológiákhoz vagy fogalmazható meg konyhai praktikákban. Hogy azért lesz sokkal jobb minden bográcsban, mert a tűz és a füst a legjobb ízfokozó, vagy mert a bográcsozás maga az egyik legjobb közösségi élmény, azt nehéz eldönteni, talán ez így együtt.
Milyen alapok kellenek?
Kell hozzá először is jó tűz. Olyan, ami folyton, nagy lánggal ég, de azért nem óriásival, hogy ne égjen oda a hőtől így is-úgy is parázsló arcunk és a füsttől síró szemeink. Itt nem lehet takarékra venni a lángot, ezért a pörkölt a legideálisabb bográcsétel: csak egyféle alapanyag van benne, nincs meg annak a veszélye, hogy valami péppé fő, más pedig kemény marad, ami a gulyást vagy bármi mást az erősen rizikós kategóriába helyez.
Kell még hozzá jó hús. Marha, ha ráérünk egész nap a tűz mellett állni, sertés, ha azt szeretnénk, hogy egy-két órán belül legyen ebéd. Ehhez pedig egy jó hentes kell, aki segít összeállítani a tökéletes kompozíciót: az enyém most azt ajánlotta, keverjük kétharmad-egyharmad arányban a combot és a csülköt, alá pedig zsírszalonnát javasolt. És nagyon igaza volt, mert így se nem volt száraz, se túl zsíros, és az egész sokkal hamarabb megpuhult, mint vártam.
Bográcsozáshoz kell még társaság is, mert egyedül kevergetni és tüzet őrizni szomorú dolog. Nem kell feltétlenül komplett házibulit szervezni köré, lehet az négy-öt gyerek is, akik megbabonázódnak a tűztől és mérsékelt piromániában kísérik végig a pörkölt elkészülését.
A bográcsozáshoz talán még igazi recept sem kell, úgyis mindenki beleteszi azt, amit gondol, ki a paradicsomban, ki a sok, ki a kevés hagymában hisz, az előbbi vagy az utóbbi szalonnázásban, a sok vagy kevés folyadékban, hogy a fokhagymáról már ne is beszéljünk, mert az már komoly viszályok tárgya lehet.
Az itt leírt recept csak kiindulási alap, a fentiek szellemében alakítható hangulat, fröccsök és sörök függvényében.
Fotók: Ács Bori/Sóbors
