Azt hiszem, nálam a krumplis tészta megérdemli a legnagyobb csalódás, ami egy étteremben érhet címet. Pedig szegény semmit nem vétett, csak nem ezen a néven szerepelt az étlapon. Grenadírmars volt az elnevezése, és miután fogalmam sem volt, mit takar ez a kifejezés, rendeltem egy adaggal.
Amikor kihozták, persze azonnal lehervadt az arcomról a mosoly, és az egészet odaadtam a szüleimnek. Hogy miért írok róla mégis? Főleg azért, mert a gyerekeim imádják, és a nagyszülők és én is főzünk nekik. Anyukám azzal szokta különlegesebbé tenni, hogy egy kicsit beteszi a sütőbe, hogy a teteje és a szélei is megpiruljanak.
A szegények eledele
A krumplis tészta a szegények eledele, hiszen gyakorlatilag a legolcsóbb, legegyszerűbb hozzávalók kellenek hozzá, krumpli, tészta és hagyma. Ez az a három alapanyag, amelyik minden háztartásban megtalálható, és ami még fontosabb, laktató ételt lehet belőlük főzni. A tészta szénhidrátban gazdag, a krumpli is tömős, ami együtt tökéletes kombináció. Az már más kérdés, hogy ennek az ételnek a tápanyag értéke mennyi, de mértékkel ez is fogyasztható. A legfinomabb, ha kovászos vagy savanyú uborkával esszük, de bármilyen ecetes savanyúság illik hozzá.
Fotó: Szász Eszter/Sóbors
