Már korábban megírtam, hogy a családom túrógombócfüggő, és hogy nincs az a mennyiség, ami ne fogyna el ebből az ételből itthon. Nem mondom, hogy meguntam, mert ez képtelenség, de amikor megláttam a kamrában a mákmaradékot, akkor fény gyúlt az agyamban.
A probléma olyan, ami szerintem rengeteg sokgyerekes túrógombóc gyártóval előfordult már: az egyik így visít, a másik kettő úgy tépi ki egymás haját, egyszer félrenézek, és leégett a zsemlemorzsa. Az egész gombócmennyiséghez pedig már nincs elegendő morzsa, se száraz kifli itthon. Mi legyen?
A dolog végül remekül sült el: a kamrában éppen annyi mákmaradék szomorkodott, amennyi nem lehetett volna elég egyetlen épkézláb süteményhez sem, a maradék, morzsa nélkül pucérkodó gombócokra viszont éppen elegendő volt. A mák meglepően jól passzol a túrógombóchoz, ráadásul egy csomó problémára megoldást nyújt.
- Ha elfogyott a morzsa, helyettesíthető mákkal.
- Ez különösen praktikus, ha a karácsonyi mákos bejgliből megmaradt egy adag mákunk.
- Ha olyasvalaki ül az asztalhoz, aki diétázik, annak remek megoldás, csak így édesítővel kell majd elkeverni porcukor helyett.
- A mák csupa egészség, tele van kalciummal, foszforral és vassal.
Ugyanakkor a mákos túrógombócot másképp kell tálalni, mint a hagyományos verziót. A mákot porcukorral kell kikeverni, mielőtt belegurígatnánk a gombócokat. A tejföl nem annyira megy jól hozzá, mint a lekvárok vagy a gyümölcsszószok. A legjobb ezzel a gyors bogyós öntettel, de házi szilva vagy baracklekvárral, esetleg meggyel is csodálatos.
Túrógombóc receptünket itt találjátok, a túrógombóchoz hasonló hipervillámgyors palacsintánkat pedig itt.
