A vöröslencse egy hihetetlenül praktikus alapanyag, laktató, finom és nagyon hamar elkészül. Illenek hozzá a markánsabb fűszerek, a gyömbér, a kurkuma, kömény, csili: akkor az igazi, hogyha nagyon csípős, mi legalábbis így szeretjük.
Aztán jön mellé egy kevés kókusztej is, a csípést csillapítani, így áll helyre az egyensúly, a citrom pedig a kókusz édességét ellensúlyozza majd. Ez egy igazi téli kamraleves, mert mindig van hozzá otthon minden, ami kell, mégsem szürke vagy unalmas.
Nem is kell vele sokat szöszmötölni, Ami pedig a legjobb benne, hogy ügyesen lehet benne elrejteni mindenféle zöldségeket, amiket a gyerekek amúgy nem biztos, hogy megennének: felveszi és elrejti a hagymát, a répát, paradicsomot anélkül, hogy bárki észrevenné, mi történik. Hogyha szívesebben elvinnénk még édeskésebb irányba a leves ízvilágát, és van éppen maradék sütőtök a hűtőben, lecserélhetjük rá a répát: még édesebb lesz tőle a leves.
A kókusztej helyett lehet bele tenni tejszínt, de sokkal jobban passzol hozzá a kókusz íze, kár kihagyni belőle ezt a csavart. Nagyon kell bele betétnek valami ropogós, a legjobb a kókuszcsipsz, ha van éppen elérhető közelben. Ha éppen úgy alakul, készülhet kevesebb folyadékkal, és lehet belőle főzelék is., mint a képen, úgy is annyira gazdag, hogy alig kíván maga mellé valamit.
Fotó: Ács Bori
