Miután sokat panaszkodtam a margarinra és a suli-ovi menzákra, amik nem bírnak leszokni a használatáról, most következnek a bolti májkrémmel kapcsolatos aggályaim. Merthogy arra meg csúnyán rá vannak kattanva a kölykök, pedig kivétel nélkül mind rossz minőségű.
Maximum 30-40 százalék máj, sok bőr, víz, rengeteg szója, ízfokozó, stabilizátor, só, sok-sok E - ezekből áll össze szinte mindegyik májkrém. Én mondjuk nem is szeretem, olyan szaguk van, mint a macskaeledelnek, de a gyerekek imádják, muszáj valamit kitalálni helyette. Így született az alábbi májkrém recept: szerencsére nem telik túl sok időbe az előállítása és nagyon olcsón össze lehet dobni. A végtelenségig variálható aszerint, milyen zsiradékkal készítem, adok-e hozzá folyadékot, hogyan fűszerezem vagy éppen milyen extrákat teszek hozzá. Az egyetlen, amire nagyon figyelni kell, hogy a májat ne szárítsuk ki és csak utólag kerüljön rá só.
Alább néhány ötlet a cifrázásra:
- fűszerek: rozmaring, zsálya, szegfűbors, majoranna
- zsír: kacsazsír, libazsír, vaj
- folyadék: tejszín, desszertbor (felnőtt verzióhoz)
- extra: mazsola, aszalt szilva, durvára vágott pisztácia
Az egyetlen baj vele, hogy nehéz ráállni az egyenletes előállításra, márpedig a fogyasztói igény állandó. Az egyik tartósítási lehetőség olvasztott vajjal működik: miután kis tálkákban hagytam megdermedni a májkrémet, olvasztott vajat csorgatok a tetejére, így zárom légmentesen le. Így körülbelül két hétig áll el a hűtőben. Most újabb kísérletbe kezdtem: egyszerre nagyobb adagot csinálok, és miután kihűlt, kis, 150 grammos kiszerelésekben fagyasztom. Így talán könnyebb lesz elkerülni, hogy újabb adag macskaeledel landoljon a kosarunkban.
Fotó: Ács Bori
