A baklava az egyik legbűnösebb élvezet. Annyira cukros, hogy csöpögve ragad, ráadásul tele van mindenféle csodálatos diófélével, és ettől minden szelet nagyjából nyolcmillió kalóriát tartalmaz. Nem baj. Ha baklaváról van szó, hát legyen.
Baklavát szinte senki sem készít otthon, miért is tenné, úgyis lehet kapni minden sarkon a török éttermekben. De mit csináljon az, akik vidéken él, és 50 kilométeres távolságban nincs egyetlen török büfé sem, a baklavára viszont menthetetlenül ráfüggött? Hát az süssön otthon!
Két jó hírem is van a témával kapcsolatban, az egyik az, hogy baklavát készíteni viccesen egyszerű. Sütöttél már rétest bolti réteslapból? Hát, még annál is könnyebb. Ráadásul éppen most érik a dió meg a mogyoró, például a gyerek iskolájának az udvarán is van egy mogyoróbokor, amit a kisfiam roppant élelmesen fel is fedezett, úgyhogy mostanában mindennap mogyorótól duzzadó zsebekkel jön haza büszkén, mint a családfenntartó, aki egy hatalmas mamutot vadászott le az imént. Ezt csináljátok utána! Egyébként teljesen igaza van, ha nem hozna haza mogyorót, biztos nem sütnék mogyorós baklavát.
Oszd szét, ha jót akarsz!
Réteslapon és valami diófélén kívül más nem is nagyon kell a baklavához, csak vaj, cukor, sok-sok cukor, meg méz, és persze némi fűszer. Mondtam én, hogy viccesen egyszerű elkészíteni, ráadásul a szomszédoknak is vihetsz belőle egy-egy szeletet, imádni fognak érte. Úgysincs ember, aki egy egész tepsivel meg tudna enni belőle.
Fotó: Shutterstock
