Évtizedek óta egyre nagyobb divat a nyitott, más néven amerikai konyha. Szuper találmány, nekem is az van, és nagyon szeretem, de ettől még nem lesz mindenkinek ez A Legjobb Megoldás, ismerek egy csomó embert, aki kifejezetten ragaszkodik a külön konyhához, és okkal.
Összeszedtük hát mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, így ha lakásvásárlás vagy -átalakítás előtt állsz, mérlegeld, a ti életetekhez melyik felállás passzolna jobban. A jó döntés mindig személyre szabott, és nem kell, hogy a divat, vagy a szomszéd befolyásolja, ti melyik megoldást találjátok élhetőbbnek.
Egy tágas lakás, ami azonnal elvesztené nagyvonalúságát, ha tagolva lenne konyha-étkező-nappali-lépcsőházra
Lássuk hát az előnyöket, hátrányokat. Persze nem szabad elfelejtkezni az adott lakás alaprajzi adottságairól sem, és arról, hogy egy esetleges felújítás során mekkora költséggel és dúlással járna a vízvezetékek áthelyezése, az új burkolat, meg a többi.
1. előny: nyitott konyha = nagyobb tér
Talán az egyik legfontosabb ok, amiért olyan sokan szeretik az amerikai konyhát az, hogy tágasabbá teszi a lakást. Ezt könnyű belátni, minél több fallal szabdalunk darabokra egy adott teret, annál kevésbé tűnik majd nagynak.
Vegyünk egy nagyobb, de még nem hatalmas lakást - és hol van az az átlagostól, ahol külön konyha-étkező-nappaliról beszélhetünk! Tegyük fel, hogy választhatunk: 8 négyzetméter konyha, 10 négyzetméter étkező és 15 négyzetméter nappali, vagy 33 négyzetméter egybenyitott tér? Az első esetben egyik helyiség sem lesz tágas, és a falak miatt jó eséllyel beszorítva is érezzük majd magunkat. Arról nem is beszélve, hogy még a falak is elvesznek valamennyit, igaz, keveset az alapterületből.
A fenti példánál maradva, ugyanaz a 33 négyzetméteres tér (sőt, falak nélkül akár 34-35-tel is számolhatunk), ha okosan rendezzük el, sokkal nagyobbnak fog tűnni, és a közlekedésünk is akadálytalanabb lesz.
Könnyű elképzelni, mennyivel szűkösebbnek érződne, és mennyivel sötétebb lenne ugyanez a lakás, ha leválaszották volna a konyha-étkezőt.
Nagyobb tér = nagyobb lelki nyugalom, legalábbis legtöbbünknél.
2. előny: több fény
Ezt nem kell magyarázni, ahol kevesebb van fal, ott ugyanannyi ablak mellett több fény lesz. Ha szereted a világos lakásokat, lehet, hogy ezt a pontot is a nyitott felállás mellé érdemes behúzni, hiszen nagyobb eséllyel lesz több napszakban is elég fény. A cikkben látható legfelső fotó erre jó példa, ha ott szétdarabolták volna a teret, sokkal kevésbé lenne világos az egész, akár keleti, akár északi a konyha-étkező felőli oldal.
3. előny: kényelmesebb pakolászás az evésnél
A nyitott konyha-étkező-nappali felállásban szintén kényelmes az, hogy az étkezőrész általában a konyhához közel, nem pedig külön szobában van. Ez pedig az evés előtti-utáni pakolást is könnyebbé teszi. Ez az előny persze nem érvényesül akkor, ha amúgy akkora konyhád van, amiben le tudtok ülni enni is, hiszen akkor amúgy sem kell másik szobába átmenni a levesestállal.
4. előny: több társasági élet (már akinek ez előny)
Minél szervesebben kapcsolódik a konyha a lakás többi közösségi helyiségéhez, annál kevésbé lesz magányos az, aki sok időt tölt a főzéssel. Ha egyben van a tér, látjuk, mit csinálnak a gyerekek, be tudunk kapcsolódni a beszélgetésbe, ha már megjöttek a barátok. Én például kifejezetten szeretem, amikor én a vacsorát csinálom, a lányok pedig az étkezőasztalnál a leckét, mindenki halad az ügyeivel, de közben mégis tudunk beszélgetni is.
Ugyanakkor ismerek olyat, aki ragaszkodik hozzá, hogy a konyha legyen az ő saját, elvonulós, meditációs terepe, és örül neki, hogy van egy konyhaajtó, amit magára csukhat, és végre egyedül lehet. Csak te tudod eldönteni, melyik típusba tartozol.
1. hátrány: kevesebb falfelület = kevesebb rakodóhely
Amit megnyerünk a tágas téren, elveszítjük falfelületben, márpedig a kevesebb falfelület gyakran kevesebb tárolóhelyet is jelent. Minél kevesebb a falad, annál kevesebb könyvespolcot, komódot, szekrényt tudsz melléállítani, esetleg probléma lesz, hova tegyétek föl a képeket vagy a tévét.
Ezt a tervezésnél (bútorbeosztás tervezésénél is) érdemes alaposan végiggondolni, hiszen ha a 3 ezer kötetes könyvtárad eddig 24 méter falfelületet foglalt el, akkor bajban leszel, amikor mindezt 4 méteren kellene tudnod elhelyezni az új lakásban.
2. hátrány: több kupi szem előtt - bár néha nem
Ez is elég egyszerű, és gyakran ismételt érv: minél nyitottabb a tér, annál inkább szem előtt lesz, hogy milyen állapotban van a konyha. Márpedig egy nagy családi ebédnél bizony gyakran állapotban van a konyha.
Ha gyakran kell formális, nem nagyon közeli, de fontos ismerősöknek vacsorát adnod, vagy feszélyez, hogy a barátaid, rokonaid látják, hogy koszos lábasok és keverőtálak szegélyezték utadat, akkor két dolgot tehetsz.
Az egyik, hogy hagyod a francba a nyitott konyhát. A másik, ha be tudsz dobni valami trükköt, amivel egy része mégsem lesz szem előtt. Nálam ez például a térbe beugró kamra, ami az étkező felől eltakarja a mosogatót és a konyha belső csücskét, ha éppen nagyon fontos, oda dugom a csetreszt. De lehet ez egy rövidebb, nem túl magas falszakasz, vagy ha sok helyed van, egy kicsit megemelt oldalú konyhasziget is, bármi, ami a teret nem zárja le, de a mosogatót és a pult egy részét eltakarja.
Vagy: megtanulsz folyamatosan pakolva főzni. Az sem rossz képesség.
3. hátrány: több szag
Minél nyitottabb a konyhád, annál kevésbé tudod a főzés illatát kordában tartani. Persze, vannak szuper elszívók, amik sokat segítenek, illetve ablakot is lehet nyitni a legtöbb helyen, de amikor a tűzhelyen rotyog valami fokhagymás, a sütőben sül valami jó hagymás, akkor azért kajaszag lesz a lakásban.
Engem ez általában nem zavar, de ha te érzékeny van az ételszagra, akkor gondold meg. Különösen, ha a ruháid is a konyha közelében tartod, mert valóban nem a legjobb dolog, ha az összes cuccunkból árad a konyhásnéni-illat.