Elméletileg én vagyok az, aki a fanyar és a savanyú édességeket eszi a családban, ebből a süteményből mégis alig tudtam kimenteni néhány falatot magamnak. Ez körülbelül mindent elárul arról, miért érdemes megsütni.
A recept kiindulási pontja Ottolenghi legújabb könyvének egyik süteménye. A nagyon menő izraeli-londoni séf mindig, de a Simple című kötetében különösen rá van kattanva a citromra, nagyon sokféleképpen használja ki annak fanyarságát, keserűségét és savanyúságát egyszerre. Áfonyával együtt tényleg a savanyú szájúak legnagyobb boldogsága ez a sütemény, de én el tudnám képzelni szezonban ribizlivel vagy fekete ribizlivel is.
A tészta itt mellékszereplő, ami összefogja a sok gyümölcsöt. Mivel nagyrészt mandulából áll, nagyon szaftos és omlós lesz az egész.
Az eredeti recept egyben süti meg a masszát, de én muffinformákba osztottam. A recept arányain is változtattam, több mandula és kevesebb vaj került bele. Mivel keverős sütemény, elég gyorsan megvan, és a jelek szerint nem csak a fanyar ízt kedvelők szeretik, szóval süssétek meg bátran édesszájúaknak is.
Fotók: Ács Bori/ Só&Bors
