Te is megsózod a vizet, hogy gyorsabban felforrjon? Akkor van egy rossz hírünk!

Nem pont úgy

Koncz Andrea 2018. augusztus 25.

Mindenki hallotta már, hogy meg kell sózni a vizet, és akkor hamarabb felforr. Csak az a baj, hogy ez így nem igaz. Sőt!

A sós víz alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg, amiből logikusan következik, hogy alacsonyabb hőfokon is forr fel, igaz? Sajnos nem. Az igazság nem ennyire egyszerű, a sós víz forráspontja valamivel magasabb, mint a sima vízé, csak éppen abban a koncentrációban, ahogy főzés közben sózunk, a különbség nem észrevehető.

Tengerszinten a víz száz fokon forr, ezt mind tanultuk. A sózás képes ezt befolyásolni, ám ehhez elég sok sóra lenne szükség, literenként 58 gramm (bő két evőkanál) már mérhető változást hoz: fél fokkal emeli meg a forráspontot. Ezt a jelenséget két okból nem szoktuk tapasztalni. Az egyik, hogy szinte soha nem teszünk egyetlen liter vízhez ennyire sok sót. A másik, hogy akkor sem tapasztalnánk háziasszonyként drámai változást, ha történetesen nem 100 hanem 100,5 fokon forrna fel a tésztánk főzővize, ez annyira kicsi különbség, hogy nem vennénk észre.

shutterstock_1019710048.jpg

Főzés közben ezért tulajdonképpen lényegtelen, előre megsózzuk-e a vizet, vagy csak akkor dobjuk hozzá a sót, ha már lobog, háztartási méretekben néhány másodpercnyi különbség lehet a két forgatókönyv között. 

A hétköznapjainkban azzal a jelenséggel hamarabb szembesülhetünk, hogy a tengerszint feletti magasság (illetve a légnyomás) is hatással van a forráspontra: ha Kékestetőn tesszük fel a vizünket, az lényegesen hamarabb fog forrni, mintha az Alföldön tennénk ezt.

A fizikusok mérései szerint már Budapesten, 130 méteres magasságon is 97 fokon forr a víz, míg 1000 méteren ez akár már 92 fokra csökkenhet. A jelenség magyarázata az alacsonyabb nyomás: minél alacsonyabb a légnyomás, annál alacsonyabb a forráspont, vagyis extrém alacsony légnyomáson a szobahőmérsékletű víz is felforrhat.

És, hogy mi az oka, hogy a "logikus" helyett épp ellenkezőleg viselkedik a sós víz, és lassabban forr fel?

A sós víz - ha a kémikusokat kérdezzük - egy oldat: van egy oldószerünk (ez a víz), amibe beleteszünk egy oldható anyagot (só), és így keletkezik a sós víz. Amikor olyan oldatot hozunk létre, amelyből forralás hatására csak az oldószerünk (vagyis a víz) válik gőzzé, míg az oldott anyag ott marad és besűrűsödik, akkor a folyadék forráspontja megemelkedik. Ez nem csak a konyhasóra igaz, hanem minden ilyen módon viselkedő, vízben oldható, de abból forralással el nem párolgó anyagra.

A sós víz ezért viselkedik "furcsán": olvadáspontja alacsonyabb, forráspontja viszont magasabb, mint a tiszta vízé, de a különbség annyira pici, hogy ennek csak a tudományos igazság szempontjából van jelentősége, háziasszonyként nem igazán.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sobors.blog.hu/api/trackback/id/tr1114177787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

 
süti beállítások módosítása