Régóta ismert tény, hogy ha fogyni szeretnénk, érdemes az ételt kisebb tányérra tenni. A magyarázata az, hogy jobb az agyunknak, ha azt látjuk, hogy egy csurig megpakolt tányérnyi kaját ettünk, mintha alig lett volna valami egy nagyobb tálon. Csakhogy ez így nem egészen igaz - derült ki a közelmúltban.
Sokszor, sokféleképpen bebizonyították már, hogy a kisebb tányéros trükk működik. De most úgy tűnik, azt is sikerült kideríteni, hogy nem mindenkinél, és nem feltételenül ugyanannyira működik a varázslat. Sokáig nem volt ismert, mitől függ a hatékonyság, most viszont ennek a megfejtésére is rábukkantak a tudósok.
A kulcsszó pedig az, hogy mikor ettél utoljára, máshogyan mondva: mennyire vagy éhes.
Az derült ki a friss adatokból, hogy minél régebben evett valaki, annál kevésbé lehet az agyát megtéveszteni a tányér méretével.
Egy vizsgálat-sorozat során két csoport embernek szolgáltak fel pizzaszeleteket. Nem csak az adagok mérete különbözött, hanem az is, mekkora tányéron voltak. A trükk az volt, hogy valójában a sokkal nagyobb tányérokon valóban valamivel nagyobb adag pizza is volt, mégis, első blikkre kisebbnek nézett ki az adag, mert sokkal több üres hely maradt a pizzaszeletek mellett-között.
Azok, akik a pizzázás előtt egy órával ettek egy keveset, gyakrabban választották a kisebb tányéron lévő adagot, ami szemre többnek tűnt. A legalább három órája nem evőknél viszont érdekes dolgot figyeltek meg. Minél régebben evett valaki, annál pontosabban ismerte fel az étel tényleges mennyiségét, és annál kevésbé lehetett becsapni a tálalással.
Mindeközben azt is megnézték, hogy ugyanezek az emberek (statisztikailag) egyforma pontossággal becsülték meg nem ehető dolgok méretét, vagyis, amikor nem ételről volt szó, az agyuk becslési mechanizmusa egyformán működött.
Ahogy viszont kaja volt a tét, az éhesebb emberek tévedhetetlenül választották ki a nagyobb adagot, függetlenül attól, hogy azt hogyan prezentálták nekik.
A kutatók szerint ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy ha a fogyás a cél, valóban érdemes megfogadni azt a másik, szintén régóta ismert tanácsot, hogy gyakrabban együnk kis mennyiségeket, és ne várjuk meg, amíg beköszönt a farkaséhség - így ugyanis boldogabbak leszünk a kisebb tányérra tett ugyanannyi kajával.
